Hűűvöst!

A mai nap kezdtem el azon gondolkodni, hogy miért nem állítottuk fel még a kerti medencét. Ott tényleg lehetne hűsölni. Napközben. Sajnos éjszakára nem költözhetek bele, pedig igazán jól esne ezeken az alig hűlő éjszakákon. Akkor mi a megoldás éjszakára? Kb. 11-től már lehet ablakot nyitni, mert kedd lefelé menni a hőmérő higanyszála, na , de  addig? Addig is,  lecserélhetjük az ágyneműt egy szál lepedőre.  A jó lepedőnek, nyári ágyneműnek észrevehetően hűvös a tapintása, kifejezetten kellemes alatta aludni ilyen melegben is. Mi a titka? Háta az anyaga!

Amikor a ruhaipari szak-középiskolába jártam, anyagismeret órán rengeteg textil-ről tanultunk. A len megismerésekor nagyon figyeltem, mert emlékeztem, hogy  a Kisvakond szép kék nadrágja is lenből készült a mesében. Nem is véletlen  a kék szín, hiszen a lenvirág is kék. Gyerekként fogalmam sem volt róla, hogy a lenfeldolgozás lépéseit ( nyűvés, gubózás, áztatás, tilolás) mutatja be a mese, de megragadt történet bája. Ráadásul az édesanyám is varrónő, így közel állt hozzám a téma.

Később, anyagismeret órán sok mást is megtudtam a lenről. Mivel égetéspróbákat is csináltunk, megfigyeltük, hogy nagy, sárga lánggal ég, papírszagú a füstje és az utána maradt hamu. De nem is ez az érdekes, hanem kitűnő tulajdonságai: fénye szép, tapintása HŰŰŰVÖS (!), nagy a szakítóereje, könnyen színezhető, fehéríthető, segíti a test hőfok szabályozását. Kedvelt textilipari nyersanyag, készítenek belőle szöveteket háztartási célokra ( lepedő, ágynemű, abrosz, szalvéta), dekorációs, bútoripari, kárpitos munkákra is.

Tehát, ha igazán hűsítő álomra vágysz a forró nyári éjszakákon, használj lenvászon lepedőt.

Esküszöm, végig futottam mind, a kb. ötszáz oldalt, csakhogy ráleljek, és pontosan idézhessek. De nem találtam! Pedig biztos vagyok benne, hogy Mikszáth Kálmán összegyűjtött novellái közül valamelyikben szó volt a tündérhintáról. Azt hiszem, neves írónk " micsoda tündérkert"-nek nevezte azt a megkapó látványt, amit a csecsemők sokasága nyújtott a fák között. Igen, igen a fák között, ahová édesanyjuk tette őket, amíg dolgoztak. De nem ám csak úgy magukra hagyták az ártatlanokat, hanem lepedőbe téve, felfüggesztették őket a fák közé. Amolyan hirtelen  bölcsőt kreáltak, dajkául felfogadták a szelet, aki ringatta őket,  a faleveleket, akik addig duruzsoltak a fülükbe, míg elszenderedtek, és a falevelek közt szaladgáló napfényt, hogy addig is legyen mit nézegetni, míg elalusznak.

A felfüggesztett bölcsők tehát nem új keletű találmányok, hanem bizony már régen felfedezték az édesanyák jótékony hatását a babáikra. Az én tapasztalatom is az, hogy a hintaágyban fekve a három hónaposon mindig megnyugszik, izmai elernyednek és szép lassan elszundikál. Én pedig megnyugszom, hogy jól érzi magát. Kipihent, boldog baba, elégedett, boldog mama.

De nézzük csak, miért is olyan hasznos a babáknak a hitázás. A térben való kilengés hatással van az egyensúlyozó rendszerre.  Az egyensúlyozás szerve a belsőfülben van, a hallócsigához kapcsolódó, három dimenzióban álló félkörös csontos ívek formájában. Ezeket belül félig folyadék tölti ki, s ahogy a fejünk mozdul, a folyadékszint úgy ingerli a félkörös ív belsejében lévő ideghártyát, amely eljuttatja a jelzéseit az agy egyensúlyozást és térbeli helyzetet érzékelő központjába. A gyermekek ösztönösen igénylik egészen csecsemőkortól a nagy iskoláskorig a hintamozgást, s nem is tudják, hogy ezzel tulajdonképpen megtanulják az egyensúlyozást, finomodik térérzékelésük, a ritmusérzékük, fejlődik a  mozgáskoordinációjuk és elősegítik a finommotorikus mozgások kialakulását.

A hintázásnak ugyanis terápiás hatása is van. Amerikai gyermekgyógyászok megfigyelése szerint a koraszülött babák jobban gyarapodnak, ha naponta háromszor fél órán át egy függőágyban hintáztatják őket. (Ezt is kitalálták már őseink, hiszen régen bölcsőben tartották és ringatták a csecsemőket. Szerencsére manapság újra divatos a bölcső használat.)

Összefoglalva tehát a ringatás fontossága:
Együtt hintázás öröme elősegíti a baba- szülő kötődést.
Oldja a belső feszültségeket.
Fejlődik az egyensúlyérzék.
Gondolkodási képességek fejlődése.
Segíti a testkép kialakulását, testrészeik mozgásának irányítását.                                                       Fejleszti a mozgáskoordinációt.                                                                                                              Erősíti az izomzatot.
Fejlődik a térérzékelést.

Szóval, hintázásra fel!